Már alig vánszorogtak. Felváltva vették hátukra az altatótól tehetetlen, duplán súlyos gyereket. Másikuk ekkor a minden vagyonukat tartalmazó motyót cipelte. Meneküléshez nem ajánlották a bőröndöt, feltűnő és ügyetlen csomag lenne itt a senki földjén. Így a batyu tartalma teljesen átnedvesedett az örökké szitáló novemberi ködben, legutóbb a kenyeret is elázva majszolták el ennek az embernek […] Tovább
Sylvia tudta, hogy szép lány, szabályos fogsorral, teliszájjal, csilingelőn tudott nevetni. Igézően rázta hátra hatalmas, fényes sörényét. Apa ügyelt, hogy amíg tanul, ne keverjen fiúkkal, legyen türelemmel, majd annak is eljön az ideje… Iskolakezdés idejére derült ki, hogy nem növi ki a bicegést, ekkor apja a család minden pénzét összeszedte és kihozta ide amerikába. Minden […] Tovább
Csodálkozva hallgattam barátném “Ide tudsz jönni?” aggodalmát, már az is szokatlan volt, hogy telefonált, mielőtt elindultam, hiszen este mindent megbeszéltünk. Kiderült, hogy zökkenők vannak a közlekedéssel, mert az ónos eső jégvilágot varázsolt a város minden vízszintes és függőleges felületére, meg ami közte van! Bőven volt rá ideje egész éjjel… Régóta nem érdekelnek a hírek, de […] Tovább
Esténként Rozika nagymama igaz, megtörtént eseményeket mesélt, főleg a gyerekkoráról. Csendesen odagurult az ágyam mellé és rákezdte: Valamikor réges régen, amikor még óvodás voltam, egy szép napos napon elindultunk a nagyrétre piknikre. A megfelelő hely keresésekor öcsike talált egy fémes labdacsot. Formára labda, de hiába veregette a földhöz, nem ugrott! Milyen labda az, amelyik nem […] Tovább
Az idén ma voltam utóljára anyunál, legközelebb jövőre látom… Ez év sem hozott égrengető változást, az állapota csak annyiban romlott, hogy kissé lassabban csoszog. Szokás szerint viccesen rászólok, ne már úgy görnyedjen, mint egy vénasszony, mire büszkén kihúzza magát. Közben elmotyogja, hogy könnyen beszélek, biztos jobb fiatalnak lenni… az ő szemében az én hatvanhét évem […] Tovább
Nagyobbik kislányom, megint elém jött, az utcán leste, hogy mikor fordulok már be a ház elé. Párom tűkön ülve nézte a híreket és azon melegében átvette a kocsit. Csodálkozni sem volt időm, hogy miért is igyekszik ilyen sürgősen munkába, mert a két kisebb is egymást taszigálva próbálta elkapni a figyelmemet. Megkezdődött a második műszakom! Ebédnek […] Tovább
Csodálkozva hallgattam barátném “Ide tudsz jönni?” aggodalmát, már az is szokatlan volt, hogy telefonált, mielőtt elindultam, hiszen este mindent megbeszéltünk. Kiderült, hogy zökkenők vannak a közlekedéssel, mert az ólmos eső jégvilágot varázsolt a város minden vízsintes és függőleges felületére, meg ami közte van! Bőven volt rá ideje egész éjjel… Régóta nem érdekelnek a hírek, de […] Tovább
Valamikor azt hittem Torontónak van a legszebb subway-ja. Akkoriban még láttam, ahogy este tíz körül már nagyban takarították a peronokat a széles felmosókkal. A padló makulátlanul csillogott minden reggel, csak az ilyen őszies, locs-pocsos napokon voltak láthatóak nedves-sáros lábnyomok. Útban a lányomékhoz megkívántam egy kávét és muffint. Néhány állomáson kétfelé nyitott MacDonald üzemel, most bentről […] Tovább
Legutóbbi hozzászólások