Valamikor azt hittem Toront\u00f3nak van a legszebb subway-ja. Akkoriban m\u00e9g l\u00e1ttam, ahogy este t\u00edz k\u00f6r\u00fcl m\u00e1r nagyban takar\u00edtott\u00e1k a peronokat a sz\u00e9les felmos\u00f3kkal. A padl\u00f3 makul\u00e1tlanul csillogott minden reggel, csak az ilyen \u0151szies, locs-pocsos napokon voltak l\u00e1that\u00f3ak nedves-s\u00e1ros l\u00e1bnyomok. \u00datban a l\u00e1nyom\u00e9khoz megk\u00edv\u00e1ntam egy k\u00e1v\u00e9t \u00e9s muffint. N\u00e9h\u00e1ny \u00e1llom\u00e1son k\u00e9tfel\u00e9 nyitott MacDonald \u00fczemel, most bentr\u0151l igyekeztem az egyik fel\u00e9.<\/p>\r\n
A l\u00e9pcs\u0151ket sz\u00e1molgatva, kis h\u00edj\u00e1n dalolva l\u00e9pdeltem felfel\u00e9, amikor megl\u00e1ttam egy n\u0151szem\u00e9lyt a jegy\u00e1rus m\u00f6g\u00f6tti padon.<\/p>\r\n
Fej\u00e9t m\u00e9lyen lehajtva, teljesen mag\u00e1ba roskadva \u00fagy \u00fclt, mintha egy halom \u00e9lettelen ruhacsom\u00f3 lenne, csak a hossz\u00fa, b\u0151 szoknya utalt arra, hogy n\u0151 lehet. Az t\u0171nt fel, hogy a takar\u00edt\u00f3 sz\u00e9pen, kom\u00f3tosan, felmosta k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte a l\u00e1bnyomokat, mintha egy b\u00fatordarabot ker\u00fclgetne. L\u00e1that\u00f3an belem\u00e9lyedt a monoton munk\u00e1ba \u00e9s a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte siet\u0151 utasokr\u00f3l sem vett tudom\u00e1st.<\/p>\r\n
\u00dagy \u00e9reztem valami nincs rendj\u00e9n, ez a n\u0151 tal\u00e1n seg\u00edts\u00e9gre szorul. K\u00f6zelebb \u00e9rve l\u00e1ttam, hogy k\u00fcllemre minden norm\u00e1lis, tiszta, gondozott, enyh\u00e9n illatos feh\u00e9rn\u00e9p, h\u00e1t le\u00fcltem mell\u00e9. Nem akartam tolakod\u00f3an viselkedni, nehogy elijesszem. Id\u0151vel majdcsak felemeli sz\u00e9pen f\u00e9s\u00fclt fej\u00e9t, hogy megk\u00e9rdezhessem seg\u00edthetek-e?<\/p>\r\n
\u00cdgy \u00fcld\u00f6g\u00e9lt\u00fcnk hosszasan \u00e9s elgondoltam, hogy tal\u00e1n beteg, elhagyta a szerelme, esetleg kirabolt\u00e1k, elvesztette a p\u00e9nz\u00e9t vagy m\u00e1s s\u00falyos csap\u00e1s \u00e9rte. Ekkor odal\u00e9pett egy rend\u0151r, akit eddig \u00e9szre sem vettem. Kiss\u00e9 t\u00e1volabbr\u00f3l figyelt \u00e9s most megk\u00e9rdezte ismerem-e az illet\u0151t, mert gyan\u00fasan viselkedett. \u00c9szrevett\u00e9k, hogy a vonat el\u00e9 k\u00e9sz\u00fclt ugrani, de siker\u00fclt elkapni. Am\u00edg \u00e9rte j\u00f6nnek felvezett\u00e9k ide...<\/p>\r\n
Itt m\u00e1r nyilv\u00e1n felesleges vagyok!<\/p>\r\n
Fel\u00e1llni k\u00e9sz\u00fcltem, amikor a n\u0151 hirtelen felkapta a fej\u00e9t \u00e9s egy merev arc mer\u0151en r\u00e1mn\u00e9zett. S\u00f6t\u00e9tk\u00e9k szeme olyan \u00fcresen kongott, majdnem felki\u00e1ltottam a r\u00e9m\u00fclett\u0151l. Ebben a tekintetben csak m\u00e9ly megal\u00e1zotts\u00e1got l\u00e1ttam, semmi emberi nem maradt benne. Id\u0151tlen pillanatokig meredt\u00fcnk egym\u00e1sra, hirtelen egy szikr\u00e1nyi felismer\u00e9s f\u00e9le villant fel\u00e9m \u00e9s azt hittem megsz\u00f3lalni k\u00e9sz\u00fcl. V\u00e1rakoz\u00e1steljesen, b\u00edztat\u00f3an r\u00e1n\u00e9ztem. K\u00f6zben a rend\u0151r gondosan bel\u00e9karolt, hogy kivezesse a kocsihoz.<\/p>\r\n
Ekkor a n\u0151, mint akit tetten \u00e9rtek, teljes er\u0151b\u0151l arcul k\u00f6p\u00f6tt!<\/p>","type":"rich"}