Lovak. Szeretnivaló, csodás, hűséges, kecses társaink. Bár Bori az állatok körül nőtt fel, nagy meglepetésben volt része, amikor 15. születésnapján végre egy igazi csikót választhatott magának. Teljes mértékben neki kellett etetni, ápolni, megjáratni és később naponta kilovagolni vele. Mindez a nehéz, időigényes munka semminek tűnt a kialakult szoros barátság, szeretet ellenében. Bori és Borka elválaszthatalanok lettek. Az évente megrendezett apache találkozón már több ízben kettesben vonultak fel. Annál is inkább, mert Bori a nagyszülők révén negyedrészt törzsbeli.
Idén sem lesz másként, gondolta. Sajnos a felvonulás reggelén csúnya, szürke felhőkre ébredtek, később, mivel kicsit kiderült, mégis megkezdődött a program. Bori örömmel öltötte fel a szép tollas fejdíszt és gondosan befonta Borka sörényét. Dél is lehetett, amikor hatalmas villámok sújtottak a gyanútlan tömeg közé, kitört a vihar! Olyan erővel és zenebonával támadott a természet, hogy ember, állat egyaránt pánikba esett. Mindenki futkosott, menedéket keresett, Bori is gyorsan leugrott a lováról, de alig bírta a kötőféket tartani. Minden erejét bevetette, hogy a rémült Borkát közel fogja és suttogva csillapítsa, amikor fülsikeítő robajjal pont mellettük vágott le egy villám. Szerencsére se Borinak, se a lónak sem esett baja, legalábbis úgy tűnt. Kigyulladt egyik szénával teli szekér és a tűz rögtön ki is aludt a vastagon zuhogó esőtől. Bori csontig ázva, furcsa csöndben ért haza a lovával. Hálát adott az égnek, hogy megúszták a vihart, arra gondolt visszamegy segíteni, amikor apja hátulról megrázta a vállát. Mondott is valamit, amit Bori nem hallott, csak a feldúlt arcból következtetett, hogy kiabál vele. Apa sosem szokott ilyenformán viselkedni, akkor sem, ha rossz fát tettek a tűzre… Kiderült, hogy Bori bizony megsüketült. Másnap a doktor azzal vígasztalta, hogy ez az állapot hetekig eltarthat, de semmi ok aggodalomra. Tévedett. Bori végleg elvesztette a hallását. Később ráérzett, hogy a ló is teljesen megsüketült, de nem szólt róla senkinek. Míg az osztálytársai egymás után szereztek jogosítványt és egyre inkább kocsival közlekedtek, Bori mindenhova a lován járt… Csodálatos képpen Borka a süketsége ellenére is biztosan járt az utcán és, ha ez egyáltalán lehetséges, még jobban elmélyült a kapcsolatuk…